Ady Endre születésének 134. évfordulójára emlékeztek november 19-én a költő szülőfalujában, Érmindszenten.

A református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött az irodalmi zarándoklat. Balla Árpád helyi lelkipásztor köszöntötte a résztvevőket, majd szentbeszédet mondott Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke. – Ady Endre az emberi lélek nyugtalanságával kereste a választ az emberiség nagy kérdéseire. Istenes verseiből kitűnik: közel állt ahhoz, hogy megtalálja a választ, de nem volt elég kitartó, és mindig visszatért a kételkedés árnyékába – fogalmazott. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Ady Endrét „perlekedő világi prófétának”, a „kemény és ítéletes szavak zseniális megfogalmazójának” nevezte.

Az istentisztelet után Ady szülőházának udvarán, a költő mellszobránál folytatódott a megemlékezés. Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: önös érdekeink helyett a nemzet érdekeit kell előtérbe helyezni. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke úgy vélte: Ady Endre egy új és igazságosabb élet hírnöke volt, aki kritikai önszemléletre próbálta rávezetni a nemzet fiait. Szilágyi Mátyás főkonzul példamutatónak nevezte életművét és hazaszeretetét. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának üdvözlő szavait Nemes Csaba politikai főtanácsadó tolmácsolta. „Úgy kell szolgálni a nemzet ügyét, hogy nem várunk érte fizetséget, és áldozatokra is készek vagyunk. Csak azt a csatát veszíthetjük el, amelyben el sem indultunk” – állt az államtitkár Budapesten keltezett levelében. L. Simon László költő, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke a magyar–magyar és magyar–román megbékélés szükségszerűségét hangsúlyozta. Szili Katalin független országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke ünnepi beszédében kiemelte: Ady egyszerre volt magyar és európai.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felelevenítette az 1977-ben tartott zarándoklatot, amely a Szekuritáté ügynökeinek jelenlétében zajlott. Megjegyezte: a titkosszolgálati dossziékban a mai napig megtalálhatók a jelentések arról, kik voltak jelen és mit mondtak. Kitért a szabadulás esztendejében, 1990-ben szervezett első szabad zarándoklatra is, majd felidézte a 2002-es évet, amelyet a „kisiklatás évének” nevezett. Ekkor lopták el ugyanis a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyertes pályázatát, és hiúsították meg az érmindszenti kulturális központ és termálfürdő megvalósulását, mondta. Örömét fejezte ki, hogy 2011-re újra együtt, a politikai pártálláson felülemelkedve emlékezhetnek meg Ady Endréről.

(Forrás: www.szabadsag.ro)

További fotók...