Az irodalmi és az olvasói köztudatban kevéssé ismert, hogy a költő, drámaíró és műfordító Ratkó József (1936–1989) folyamatosan írt különböző műfajú prózát: novellát, újságcikket, tanulmányt, lírai riportot, esszét.

Részletek...

Ahhoz, hogy Ratkó további életét és tevékenységének, cselekedeteinek mozgatóru-góit megértsük, érdemes szót ejteni irodalom- és történelemszemléletéről, költői, valamint értelmiségi szerepfelfogásáról.

Részletek...

Ratkóban a színház iránt mindig erős érdeklődés és örök gyerekkori nosztalgia élt. Láthattuk, hogy milyen fontosnak tartotta édesapja legendába hajló színészségének beemelését saját életrajzába, s a nem létező színésznő nagynénire való utalásait.2 Azt is ambicionálta, hogy szavai színpadon szólaljanak meg.

Részletek...

Ratkó József írásaiban számos alkalommal vallott életének eseményeiről és korszakairól, hol igen részletesen, hol csak érintőlegesen. Muvészetének értékeléséről, értelmezéséről tekintélyes mennyiségu szakirodalom áll az érdeklődők rendelkezésére, ennek ellenére átfogó életrajz eddig még nem jelent meg róla.

Részletek...

1977. április 10-én, a fontosnak tartott megjegyzés szerint húsvétvasárnap kelt a költő hitvallása: „lesz a veszett ügynek bolondja / világra a gondot kibontja / lesz idő ami sose felejt / mert kéz is lesz hogy, írjon röhejt / s kínt az országos panaszkönyvbe –”. Itt állította meg az egyetlen írásjel, a gondolatjel, Nagy László ars poeticáját, itt, a zárlat elött.

Részletek...

Végh Antalra (1933–2000) illik a sokoldalú jelző, legalább öt műfajban dolgozott. Novellákkal kezdte, regényekkel folytatta, majd szociográfi ai művekkel és riportokkal került az érdeklődés homlokterébe, de próbálkozott színdarabokkal, végül publicisztikai írásai borzolták egyesek kedélyét.

Részletek...

Móricznak ezek a sorai jellemzik az író Patakhoz fűződő emlékeit. Benőtt seb ez, mely nem tisztult ki évtizedek alatt sem, s az apró emlékezések újra és újra felfakasztják. Tisztulási folyamat az emlékezés, melynek során vér serken.

Részletek...

Váci Mihály „Származás” címu versének elsô sorait idéztem, Hölgyeim és Uraim –mint bizonyára sokan ráismertek. Ne áltassuk magunkat; manapság mintha sok-kal kevesebben büszkélkednénk Vácival, mint négy-öt évtizeddel ezelôtt, ám nevétféltve mondjuk ki, mindazok, akik még idôrôl idôre kimondjuk.

Részletek...

Mai, értéktévesztő világunkban fix pontot, érzelmi, erkölcsi kapaszkodókat jó volna találnunk. Móricz Zsigmond és életműve,művészete számunkra ilyen igazodási pontot jelenthet, akinek Szabolcshoz, a falunkhoz, és megyénkhez, Szabolcs-Szatmár-Bereghez is köze van.

Részletek...

Jellemzô az a mondat, amely Csibe elsô, megmaradt, még kézzel írott levelében olvasható: „Ugyemost itt tetszik maradni egész délelôtt velem és sokat mesélünk ugye?” A szinte könyörgô hangú kérés Móriczhoz szól, aki emberszámba vette a sokszorosan kihasznált, emberi méltóságában gyakran megalázott, szeretethiányban felnôttlányt, s valódi érdeklôdést mutatott történetei iránt.

Részletek...

Tiszacsécse elöljárósága 1929. június 1-jei határozatával Móricz Zsigmondot, a falu szülöttét díszpolgárává választotta, majd az erről szóló oklevelet június 30-án nagyszabású ünnepség keretében adta át az írónak.

Részletek...

Móricz Zsigmond sorsában az első fordulat akkor következett be, amikor apja bele-bukott a tüzesgéppel kapcsolatos vállalkozásába. Ez a megállapítás irodalomtörté-neti közhely, de ha az eset részleteinek nyomába eredünk, és sorra vesszük az erről szóló írásokat, akkor egymásnak ellentmondó adatok egész sorába botlunk.

Részletek...

Tisztelt emlékezők, ünneplők, Kölcsey Ferenc szellemi leszármazottai és rokonai! A Himnusz sorai, dallama alatt születettek, felcseperedettek és élők!

Részletek...

A nyírfa tüze gyorsan lobban fel, hirtelen fénylik magasra, különleges, messzire lobogó tüneményként, majd ugyanilyen váratlanul huny ki, az egykori lángok emlékét hagyva csak maga körül. A fény emlékében mégis a lehetőséget és a példát az égre csapó szikrázásra, a messzire világító tűz erejére a vízpartok, dűlőutak, a futóhomoktól borzas vidékek fölött.

Részletek...

Már négy évtized is elfolyt azóta, hogy a sárospataki jogakadémia bevégzése után, a családi hagyományokat követve, az én szépséges Szatmár vármegyém szolgálatába álltam.

Részletek...

Azon az áprilisi napon (2005. április 28.) Váci Mihály szellemisége egy délutánra beköltözött a Petőfi Irodalmi Múzeum zsúfolásig megtelt dísztermébe. A Váci Mihály Kör idézte meg a költőt, születésének 80. és halálának 35. évfordulóján, a négyes könyvbemutatóval.

Részletek...

Márai Sándor egy kötetben gyűjtötte össze azokat a cikkeit és elmélkedéseit 1943-ban, amelyek 1936-tól 1943-ig jelentek meg. (Az utolsó megjelenési dátuma 1943.január 17.) Ha jól meggondoljuk, ez nemcsak hét év egy ember életében, hanem hatalmas változások, átalakulások időszaka: Európa térképe gyökeresen módosul, s Magyarország sorsa is hamarosan megpecsételődik.

Részletek...

„A versnek kivételesen szépen kell szólnia, mert csak így érdemel figyelmet” – hirdeti, nagyon határozottan, mondhatni, Balassi-kardosan a költő, aki ezzel az ars poetica érvényu hitvallással nemcsak a saját költészetét állítja kivételesen nehéz helyzet elé, hanem a róla szólni szándékozót is.

Részletek...

A zene számomra csaknem teljesen megközelíthetetlenül elzárt territórium, hasonlatosan a K2-höz vagy más magas hegycsúcsokhoz a Himalájában vagy az Andokban. De eddig egyikre sem vágytam igazán: sem a hegymászásra, távoli csúcsok meghódítására, sem a zene birodalmának megközelítésére.

Részletek...

Krúdyt, a nagy írót középiskolás koromban vagy még később ismertem meg alaposabban, és azóta is kedves íróim közé tartozik. Kedvesíróim közé két okból is.

Részletek...