Nadányi Zoltán (1892–1955) az egykor országos nagyságokat felvonultató főúri, majd bihari dzsentri család leszármazottja 1914-ben jogot végzett Nagyváradon, majd – minthogy édesapja 1913-ban a családra adóságokkal agyonterhelt 7–800 holdas birtokot hagyott – felcsapott újságírónak.

Részletek...

„A magyar felvilágosodás legnagyobb alakjának hagyatékában különös helyet foglalnak el a levelek. Ezek teljes egészükben tükrözik Kazinczyt, az embert, aki – mint Sinkó Ervin találóan megjegyzi – ’nagyobb a művénél’.

Részletek...

Az emberi méltóság nemcsak a múlt történelmi és emberi létbölcselet magatartáselvéből származik. Ezért a kényszerűséghez és kiszolgáltatottsághoz való emberi viszonyulásban annyi a megfogható és elfogadható, amennyi egy emberi viselkedésben s egy írástudó életművében nemcsak lemérhető, de tetten is érhető, mert a szabadság és rabság szintjéről-fokáról tudósít.

Részletek...

1938 novemberében csatolták vissza Magyarországhoz Munkácsot és Ungvárt. Az alábbiakban a talán leghitelesebb szemtanú, Tonhaizer Ferenc egykori munkácsi alpolgármester és visszacsatolási kormánybiztos máig kéziratban lévő visszaemlékezéseiből idézünk.

Részletek...

A XIX. század utolsó negyedében jelent meg a képeslap. A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdődött, addig főleg német és osztrák kiadók látták el Magyarországot képeslapokkal. Eleinte tájképek, városképek, középületek szerepeltek a képeslapokon. A XIX. század utolsó éveiben jelentek meg az első fényképek után készült tájképes lapok.

Részletek...

Nyíregyháza és az aradi Kossuth-szobor kapcsolata 1924-ben kezdődött s talán még most sincs lezárva. A történelmi idők mélyén, a nagy nemzeti traumák idején kezdődött az a történet, amely a jelenkorban s a jövőben fog megoldást nyerni.

Részletek...