A nemzetközi Rotary mozgalom az USA-ból, Chicagóból indult el Paul Harris1 ügyvéd kezdeményezésére. Célja „a köznek érdek nélküli önzetlen szolgálata” volt a különböző foglalkozási ágak képviselőinek együttműködésével és barátságával. A tagok szigorú körforgás szerint hetente találkoztak egymás irodáiban. Erről a rotációs helyszínváltásról nevezték el magukat Rotary Clubnak.

Részletek...

A Felső-Tisza-vidékén 1948-ig (az államosításig) öt nagyobb és három kisebb vízszabályozó társulat működött; úgymint a Bereg megyei Vízszabályozó és Árvízmentesítő Társulat (1846), Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat (1846), Nyírvíz Szabályozó Társulat (1879), Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat (1894), Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat (1914).

Részletek...

Az alábbi írás azzal a céllal készült, hogy szempontokat adjon, adalékokkal szolgáljon annak a folyamatnak a leírásához, amely az „egyszínű” pártállami sajtótól elvezetett a rendkívül tarka, mennyiségében és minőségében egyaránt megváltozott, plurálissá vált helyi sajtó kialakulásához. A vállalkozás objektivitását két tényező csorbíthatja. Egyrészt: a kellő történelmi távlat hiánya, az a tény, hogy ma még a történteket az eltérő politikai szempontok más és más módon értelmezik. Másrészt: az elmúlt két évtizedben lezajlott átalakulás főszereplői – nyugdíjasként vagy ma is aktív „sajtómunkásként” – itt élnek közöttünk, velünk, szubjektív viszonyulásuk e folyamathoz természetes.

Részletek...

Ignáczy Géza fotográfus nyomait kutatom, s azon tűnődöm, vajon miként néz-hetett ki a ma kissé kopottas Beregszász száz évvel ezelőtt… és megjelenik lelki szemeim előtt a belváros képe… Látom, amint az egyik réztányéros cégtábla alatt rövid időn belül immár harmadszor sepregeti a járdát az inas.

Részletek...

A kárpátaljai ruszin népesség etnikai határa többé-kevésbé egybeesik a munkácsi, majd a belőle kivált görög katolikus egyházmegyék határával.

Részletek...

Magyarországon az első egyesületek létrejöttét a reformkorra tehetjük. Igazából a kiegyezést követően gyarapodott egyre gyorsuló tempóban az egyletek, körök száma: 1862-ben 319-et, 1878-ban 1917-et, 1932-ben már 14 365-öt írtak össze. Az 1930-as évek elején az ország lakosságának több mint harmada tagja volt valamelyik egyesületnek.

Részletek...

(Elôszó) Ha valaki hivatalos, vagy egyéb ügyei intézése miatt a városháza, vagy amegyeháza épületébe belép, mindkét épület emeletén (a megyeházán a közgyűléstermében) egykori politikusok, államférfiak és a helyi – városi és megyei – vezetők arcképeit pillanthatja meg. (Itt most az egykori festményeket pótló fényképeket ne vegyük ebbe a kategóriába, bár ezek is szorosan kapcsolódnak a festményekhez – lévén, hogy ilyenekkel kellett helyettesíteni az eredetieket.)

Részletek...

A tokaji lutheránusok gyülekezetének keletkezése a reformáció kezdeti időszakára esik. Drágffy Gáspár főúr udvari papja, a nagyhírű Batizi András volt az első prédikátor, aki Luther Márton szellemében munkálkodott.

Részletek...

Ahogyan általános volt a szovjet és a kádári ideológiában az a nézet, hogy a ma-gyar 1956-os forradalmat Nyugatról szervezték, olyan elfogadott a magyar törté-netírásban az, hogy ez minden alapot nélkülöző propagandafogás volt.

Részletek...

Kazinczy Ferenc (1759–1831) és Dessewffy József (1771–1843) barátsága a 19. század íróbarátságai közé tartozik. A barátságról el szokták mondani, hogy csak fegyverszünet, és az íróbarátságokra ez különösen áll.

Részletek...