A felhívás és különbözô egyéni mozgósító akciók következtében Többek között Ernest Hemingway, Albert Camus, Louis Aragon, Tristan Tzara, Jean-Paul Sartre, Francois Mauriac, Paul Eluard és Pablo Picasso is felemelte a szavát.

Részletek...

Az utolsó évek kutatásai alapján és a történelmi adatok egyre átfogóbb elemzéseiáltal az 1956-os magyar forradalom hatása a nemzetközi élet globális és regionálispolitikai vonatkozásában egyre hathatósabban és árnyaltabban nyilvánul meg.

Részletek...

Barota Mihály tanár úrra bizonyára sokan emlékeznek még egykori diákjai, kollegái, ismerôsei, Nyírderzsben és Nyíregyházán egyaránt. Ezért is nehéz feladat az ôalakját felidézni egy olyan embernek, aki bár szellemi hagyatékát gondozza, de velesoha nem találkozott.

Részletek...

Az 1956-os egyetemi nemzetôrségek közül a pesti bölcsészkari és a budai mûegyetemi vált a legjelentôsebbé, ez a két nemzetôrség befolyást gyakorolt a többire.

Részletek...

Dandos Gyula, a 4386-os törzsszámú állami gondozott rövid és tünékeny élete csak18 év 7 hónap és 8 napig tartott. Ezen röpke idôszakban volt: diák, forradalmár, elhurcolt rab az ungvári szovjet börtönökben, majd a megtorláskor fogoly a papíron megszüntetett ÁVH nyíregyházi Vizsgálati Osztályán.

Részletek...

Az 1956. októberi robbanás mind a politikatörténetben, mind társadalomtörténetinézôpontból egyfelôl idôben messzebbre visszanyúló, másfelôl aktuális megpróbáltatások (meghurcoltatások) összetorlódásának eredménye.

Részletek...

Ahhoz, hogy a Magyar Néphadsereg tanintézeteinek – akadémiáknak, tiszti iskolák-nak és az egyetemi tanszékeknek – a forradalom és szabadságharcban játszott sze-repét értelmezni, értékelni tudjuk ha csak vázlatosan is, át kell tekinteni a tiszt- éstartalékostiszt-képzés terén a forradalomig bekövetkezett szervezeti változásokat.

Részletek...

„Oly jól áll Szabolcs kiváló minôsítésû tanárokkal, hogy csak általános iskolában jut számukra hely?” Hogy ezen kívül még mit közöltek vele, s végül milyen választ adott az osztályvezetô, nem tudom, de 1963 szeptemberében feleségemet a Kölcsey Ferenc Gimnáziumba, engem a Zrínyi Ilona Gimnáziumba helyeztek át.

Részletek...

Az 1956. október 23-án kirobbant forradalmi események elôkészítésében vezetôszerepet játszott diákok nem törôdtek bele abba, hogy a november 4-i szovjet intervenció nyomán a megelôzô két hét minden eredménye és reménysége szertefoszlott.

Részletek...

Szeretném elôrebocsátani és különösen is hangsúlyozni, hogy az 1956-os esztendôt, annak eseményeit a magyar református egyházban sem lehet önmagában szemlélni, tárgyalni, megérteni, még kevésbé értékelni, így a teológus ifjúság magatartását is csak az egyházban zajló folyamatok, események összefüggésében szabad vizsgálni.

Részletek...

Az 1956-os nyíregyházi eseményekről, hála a téma lelkes kutatóinak, egyre többet tudunk. Arról, hogy a megtorlás a gyakorlatban hogyan vette kezdetét, hogyan zajlott le a büntetôeljárás, ami a végén vádiratot, bírósági eljárást és elítélést eredményezett, alig tudunk valamit.

Részletek...

A hazai ifjúságszociológiai kutatások sorában az egyik legtöbb empirikus kutatásieredményt és publikációt a politikai szocializáció vizsgálata produkálta.

Részletek...

Dolgozatomban azt a folyamatot bemutatom be, hogyan változott a Kertészeti ésSzôlészeti Fôiskolán (a továbbiakban: KSZF) 1956. október 31-én megválasztott Forradalmi Bizottság mûködésének megítélése a forradalom leverését követô idôszakban 1956 tele és 1957 nyara között. Ehhez az egyetem Szaklevéltárában ôrzött, eddig – teljes részletességében – még fel nem tárt dokumentumokra támaszkodom.

Részletek...

Az 1956/57-es tanév kezdése más volt a felsôoktatási intézményekben, mint a korábbi éveké. Az oktatókat és a hallgatókat egyaránt foglalkoztatta a megváltozottpolitikai helyzet: a Magyar Dolgozók Pártja 1956. július 18–21-i Központi Vezetôségi ülésének határozata, Rákosi Mátyás leváltása, Gerô Ernô elsô titkárrá történômegválasztása, majd Rajk László és társainak október 6-ára tervezett újratemetése.

Részletek...

1956-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetem – mint önálló oktatási intézmény – alig pár éves múlttal rendelkezett. 1951. február 1-jén az ELTE Orvosi Kara önállósult, minisztertanácsi rendelettel megalakult az önálló Budapesti OrvostudományiEgyetem (BOTE).

Részletek...