KÖZLEMÉNY

 

Tájékoztatjuk, hogy 2023. január 1-jei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal elnevezése

 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal elnevezésre módosult.

 

 

A Magyar Országgyűlés 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, melynek eredményeképpen az Alaptörvény 2023. január 1. napjától hatályos F) cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A módosítás tehát, a Magyarország alapvető területi tagozódásának részét képező „megye”, mint területi egység megnevezést 2023. január 1. napjától „vármegye” elnevezésre változtatja.

A Magyar Országgyűlés az Alaptörvény módosításával azonos napon, a területi tagozódásban történt, említett névváltoztatással összefüggésben elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényt, amely 2023. január 1-ei hatállyal módosította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) is a vármegyei elnevezés átvezetése érdekében.

A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés 13/2022. (XII.9.) önkormányzati rendeletében és 147/2022. (XII.8.) önkormányzati határozatában, szintén 2023. január 1-ei hatállyal vezette be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal megnevezést.

 

Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezések címének 28. pontja szerint a vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

 

Nyíregyháza, 2023. január 11.

 

Ünnepi megemlékezés

A vármegyei önkormányzat 2006 óta minden évben más-más településen tart ünnepi megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről – az ideinek ezúttal Kemecse adott otthont.

A helyi kegyeleti emlékparkban megtartott eseményen jelen volt dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is, aki éppen tíz esztendeje járt legutóbb Kemecsén, de az akkori március 15-ei ünnepségnek a hirtelen jött ítéletidő végett vetett, s nem tudta elmondani beszédét – akkor megígérte, egyszer visszajön, és bepótolja, ami elmaradt.

Az ünnepi megemlékezésen megjelenteket előbb Lipők Sándor, Kemecse polgármestere köszöntötte, majd átadta a szót a területfejlesztési miniszternek, aki elmondta: a forradalom óta eltelt 175 évben több nemzedék is felnőtt, ezalatt az idő alatt sok minden történt, túl vagyunk két világháborún és egy 56-os forradalmon.

– Az elmúlt évtizedekben többször kellett hazánknak talpra állnia, de továbbra is itt vagyunk Európa közepén, és kellő optimizmussal tekinthetünk a jövőbe – fogalmazott dr. Navracsics Tibor, aki emlékeztetett: 1848. március 15-én egy maroknyi fiatal elindított egy folyamatot, ami végül egy szabadságharcban csúcsosodott ki. Ezen a fiatalok zöme pedig ott volt az 1867-es kiegyezésnél is, amivel pedig a magyar történelem egyik legsikeresebb korszaka kezdődött el.

– A szabad polgári lét, a szabadság, a szabadságot képviselő és biztosító intézményrendszer. Többek közt is ezeket köszönhetjük a márciusi ifjaknak – emelte ki a miniszter.

– Elődeink magasra tették számunkra a mércét, nekik köszönhetjük, hogy mi már egy szabad országba születtünk és abban élhetünk. A mai fiatalok vajon képesek lennének egy olyan szintű áldozatvállalásra, mint amit a 48-as hősök, Petőfi, Jókai, Vasvári és a többiek véghez vittek? Szabadság, demokrácia, nemzeti függetlenség… Vajon ezek a szavak ugyanazt jelentik a maiaknak, mint amit jelentettek a márciusi ifjaknak? - tette fel a költői kérdéseket dr. Navracsics Tibor. Kiemelte, a szabadság sajnos illékony, hiszen a demokrácia is elsorvad, ha nem használjuk az intézményrendszerét, ha a szabadságvágyunk szárnyán nem valósítjuk meg magunkat, ha lemondunk függetlenségünkről.

– Ha így teszünk, eltűnünk Európa térképéről – nyomatékosított a területfejlesztési miniszter.

– A márciusi ifjak a tetteikkel bizonyították: egynek minden nehéz, de sokaknak semmi sem lehetetlen – kezdte egy Széchenyi-idézettel a térség országgyűlési képviselője. Dr. Seszták Miklós szerint 1848. március 15-én egy új közösség született, a nemzet magára talált, az akkori hősök pedig büszke magyarok voltak.

A kemecsei kegyeleti emlékparkban nyugvó 1848-49-es katonatiszt, Répási Mihály sírjának megkoszorúzása előtt a vármegyei közgyűlés elnöke, Seszták Oszkár szólt az ünneplőkhöz. Előbb megköszönte a kemecsei önkormányzatnak a meghívást, majd a Magyar Sajtó Napja alkalmából átadta a Kelet-Magyarország főszerkesztőjének, Nyéki Zsoltnak a vármegyei közgyűlés bronz emlékérmét. 

 

Fotók: Csutkai Csaba

Forrás: szon.hu