Nagy veszély fenyeget? Egyre közelebb ér az országhatárhoz az afrikai sertéspestis

Kárpátalján ismét az afrikai sertéspestis vírusát mutatták ki vaddisznóban. Sajnos ez már a sokadik eset. Tudjuk, hogy a betegség Ukrajnában régóta jelen van, s tőlünk távolabbi területeken nemcsak a vaddisznóállományt, hanem a házi sertéseket is érinti. Információink szerint Kárpátalján csak vaddisznóban megállapított esetek fordulnak elő, viszont azok egyre közelebb az országhatárhoz.

Hogy mekkora veszélyben vagyunk, arról dr. Vajda Lajost, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal főosztályvezető-helyettesét, megyei főállatorvost kérdeztük.

DR. VAJDA LAJOS: A hazánkhoz egyre közelebbi területen bejelentett afrikai sertéspestis esetek reális veszélyt jelentenek mind a házi sertéseinkre, mind a vaddisznóállományunkra.

Mit tudunk erről a betegségről?

DR. VAJDA LAJOS: Az afrikai sertéspestis ragályos, vírus okozta fertőző állatbetegség, amely az embert nem betegíti meg, de a házi sertésekben és a vaddisznókban jelentős elhullással és nagy gazdasági kárral járó járványt eredményez. A betegség nem gyógyítható, ellene hatékony védőoltás nem áll rendelkezésre. Hazánkban a betegséget még nem állapították meg, de Oroszországban, a balti államokban, Lengyelországban, Ukrajnában, a Moldovai Köztársaságban és legújabban Csehországban már megjelent. A kórokozó vírust a fertőzött sertések váladékaikkal ürítik. A vírus a környezetbe kerülve viszonylag ellenálló, több hétig is fertőzőképes maradhat, ahonnan élő állatokkal, illetve különböző ragályfogó tárgyakkal (ruhaneműkkel, cipővel, eszközökkel stb.) más sertésállományokba is bekerülhet. A fertőzött állatokból készített élelmiszerekben több hétig, a fagyasztott húsokban több évig fertőzőképes marad.

Hogyan védekezhetünk a veszélyes kór hazai megjelenése ellen?

DR. VAJDA LAJOS: A védekezés kulcsa elsősorban a vírus behurcolásának megakadályozásában rejlik. Elengedhetetlenül szükséges a betegség korai felismerése. Alapszabály, hogy élő állatot csak szállítólevéllel és érvényes állatorvosi bizonyítvánnyal ellátva szabad vásárolni. A vírus behurcolásának megakadályozása érdekében a kis létszámú, háztáji állományoknál a sertéseket – amennyire lehetséges – zártan kell tartani. Állataink közé olyan munkaruhában menjünk, amit csak ott használunk! Idegeneket vagy sertéstartó ismerősöket a saját sertéseink közelébe ne engedjünk! Állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszer-hulladék (moslék) etetése tilos! Az Ukrajnából illegálisan behozott vagy ismeretlen származású sertéshústartalmú élelmiszerek (kolbász, szalámi), fagyasztott húsokból származó mosólé még véletlenül se kerüljenek a sertések takarmányába! A vadászok, különösen ha saját sertésállománnyal is rendelkeznek, kiemelten figyeljenek arra, hogy a házi sertések vaddisznókkal ne érintkezzenek, se közvetlenül, se közvetve, frissen kaszált takarmány vagy alomanyag útján!

Mit tegyen a gazda, ha gyanúja támad?

DR. VAJDA LAJOS: Ha mindezen óvintézkedések ellenére mégis bekerülne a vírus, akkor nagyon fontos a fertőzés korai felismerése. A sertések megbetegedésének gyanúja vagy hirtelen elhullása esetén azonnal értesíteni kell az ellátó állatorvost. Az afrikai sertéspestisben megbetegedett állományt a legrövidebb időn belül fel kell számolni. Amennyiben az állattartó tőle telhetően közreműködött, a betegséget, illetve annak gyanúját időben bejelentette, valamint az elvárható járványvédelmi zártságot megfelelően megteremtette, akkor állami kártalanítás mellett történik a felszámolás. Közös érdekünk, hogy minden lehetséges módon, betartva az itt felsoroltakat is, megakadályozzuk a betegség magyarországi megjelenését.

Forrás: Szon