Vetőmag szövetség: néhány szántóföldi növénynél hiány lehet a belföldi vetőmagból

A közleményben Takács Géza, a VSZT elnöke kifejtette, hogy az árutermelő területek csökkenésével az utóbbi években 2500 hektár körül alakult a vetőmag-szaporítások területe, amely az elmúlt évben mintegy a felére esett vissza. A csökkenés ráadásul gyenge, 3,49 tonna hektáronkénti átlagterméssel párosult. A tapasztalatok alapján a 65 százalék körüli becsült fémzárolható mennyiség 2400 tonna körül várható a vetőmagelőállító területekről, amely 12 ezer hektár elvetéséhez elegendő.

Az agrártárca adatai alapján a tavaszi árpa vetésterülete 2017-ben 55 ezer hektár volt, tavaly 27 ezer hektár felett volt, és idén tovább csökken. A VSZT elnöke szerint a csökkenés egyik oka, hogy a sörárpa célú termesztésben egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa és az ősszel elvetett tavaszi árpa. Az idei vetésterület nehezen becsülhető, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szaporító területekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatait is figyelembe véve vetőmaghiány is előfordulhat.

A zab árutermő területe a tavaszi árpához hasonlóan alacsony volt az elmúlt években. A vetőmagszaporítások elmúlt 3 évre jellemző, 1000 hektár körüli területe tavaly mintegy 30 százalékkal csökkent. A 763 hektárról betakarított 2400 tonna nyers termésből 1500 tonna fémzárolt vetőmag készlettel lehet számolni, így zab vetőmagból a szövetség elnöke szerint hiány lesz.

Hozzátette: a tavaszi kalászosok és a hüvelyes növények belföldi értékesítést befolyásolhatja, hogy az Európa-szerte jelentkező súlyos vetőmag minőségi problémák erős keresleti helyzetet teremtenek.

A szövetség a tavaszi árpa vetőmagjaira nettó 100 ezer forint, a tavaszi zab vetőmagjaira pedig nettó 105 ezer tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé. Az elmúlt években egy tonna tavaszi árpa vetőmagért átlagosan 93 ezer forintot fizettek, egy tonna zab vetőmag pedig átlagosan 99 ezer forintba került – jegyezte meg.

– MTI –

Forrás: szon.hu

kép forrása: internet